Hágában úgy döntött a Nemzetközi Bíróság, hogy a japánok antarktiszi bálnavadászata a nemzetközi megállapodásokba ütközik, és eltiltották őket a jogsértéstől. Ez alapvetően jó hír, de érdemes egy kicsit mögé nézni a dolgoknak.

Létezik egy úgynevezett Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság 1946 óta, ott szabályozzák a cetek vadászatának kérdését. 1986-ben úgy döntöttek a szavazati joggal rendelkező országok, hogy betiltják a kereskedelmi célú vadászatot. Érdekessége a szervezetnek, hogy nem kevés olyan ország tagja, ahol a bálnavadászattal soha, senki nem foglalkozott, és ők a bálnák védelme miatt szavaznak a tiltásra, vagy nehezen megfejthető okokból pont a vadászatot támogatják. Sokan vádolják Japánt azzal, hogy mikroállamokat pénzel a támogató szavazatukért cserébe.

Ám van egy kiskapu, miszerint a tudományos célú bálnavadászat engedélyezett maradt továbbra is. Japán erre hivatkozva az Antarktisz környéken, a védelem alatt álló területen továbbra is minden évben vadászott, ám tudományos célokkal nehezen indokolható mértékben: több száz bálnát lőttek ki, amiket "megvizsgáltak", aztán gyorsan feldaraboltak és a húsukat Japánban piacra dobták. Ez ellen nyújtott be keresetet 2010-ben Ausztrália a Nemzetközi Bíróságon, és ezzel kapcsolatban hozta meg az a tiltó döntést.

Az államok eddig egyébként nem nagyon tettek semmit a bálnákért. Elítélték Japánt a "tudományos vadászatért", de őket ez nem zavarta. Az annál inkább, amikor jópár éve először a Greenpeace hajója bukkant fel a bálnavadász hajók környékén, próbálva akadályozni a japánokat, majd jött a Sea Shepherd, ami hatékony módszerekkel, harcossággal és nagy flottával sikeresen gátolta a bálnavadászok munkáját. Japán a környezetvédőket terroristáknak titulálta, míg a Sea Shepherd szerint a japánok durva manővereikkel emberéleteket veszélyeztetnek. Jó téma volt a két fél szembenállása, a Sea Shepherd is beszállt a médiabizniszbe, az Animal Planet ugyanis sikeres sorozatokat készített az antarktiszi bálnavédelmi kampányokról.

(Az egy másik kérdés, hogy az újabban kipattant botrány, miszerint az Animal Planet gyakorlatilag állatok kínzásával, megrendezett helyzetekkel forgat "reality" műsorokat, nem igazán teszi hitelessé a csatornát a környezetvédők szemében- nagyon úgy fest, a nézettségért bármit bevetnek. Ez minden, a nevük alatt futó műsorra rossz fényt vet.)

A Sea Shepherd akciói, bármennyire eredményesek is, a probléma végleges megoldását nem segítették elő. A Nemzetközi Bíróság mostani döntése viszont elég határozott. A japánok nyilván tiltakoznak, és azzal vádolják az ausztrálokat, hogy nem tisztelik Japán kulturális hagyományait, aminek része a bálnák vadászata is. Ez egyébként érdekes kérdés, mert bármennyire is van hagyománya, a japánok már nem nagyon eszik a nem különösebben jó ízű bálnahúst, a tudományos célú vadászatból megmaradt már sok tonnányi eladhatatlan raktárkészlet.

A Sea Shepherd akciója így végképp hasznos, mert tényleg teljesen értelmetlenül kilövésre ítélt állatokat védtek meg. A japánok meg bármennyire hadakoztak a tengeren, tulajdonképpen a végeredményt tekintve teljesen mindegy volt, hogy több vagy kevesebb kutyának se kellő bálnahússal tértek vissza. A felbosszantott ország így is, úgy is sok pénzzel támogatja a vadászatot, mert az gazdaságilag egyáltalán nem kifizetődő. Valamiféle büszkeség tartja fenn, mert különösebb értelme nincs. Meglehet, a japánok tulajdonképpen a hangoztatott tiltakozás ellenére sem bánják a hágai döntést, megszabadulnak egy sok pénzbe kerülő dologtól, és másra mutogathatnak.

Ám van itt még valami. A japánokat szidja mindenki, velük hadakoznak, de a Bálnavadászati Tanács döntésére fittyet hányó norvégok 1994, az izlandiak 2006 óta nyíltan, kereskedelmi céllal vadásznak bálnát. Vannak is, akik felróják, hogy a természeti értékeikre oly büszke Izland miért nem kerül többször a szégyenpadra, miért nem bojkottálják az országot az ökoturisták, ők még csak nem is próbálnak tudományos célokkal takarózni. Persze az idő valószínűleg ott is megoldja a problémát, mert a bálnahúst se a norvégok, se az izlandiak nem nagyon tudják eladni, egyre kevesebb a halász, egyre kevesebben választják ezt a nehéz és nem túl kifizetődő munkát. Szomorú tény egyébként, hogy az izlandi bálnahús-fogyasztás jelentős részben a turisták kíváncsiságához köthető, mert a helyiek nem nagyon eszik már. Ha a szigetre utazók az ország másféle különlegességeivel akarnának megismerkedni, akkor talán már fel is hagytak volna a vadászattal a szigetországban.

A norvégoknál se túl népszerű a bálnahús, de hát ők gazdag országként sokat megengedhetnek maguknak. Igen gyakran tartják magukat távol nemzetközi egyezményektől- megtehetik. Az ország parlamentje időnként megnöveli a kvótákat, elvileg több bálnát lőhetnének ki a halászok, de annyit szinte soha nem ejtenek el. A környezetvédők reménykednek, a csökkenő kereslet miatt magától szorul vissza a vadászat. Sőt, ha tényleg az anyagi szempontokra figyelnének oda, sokkal több lenne a bálnanéző túra, amik manapság szép bevételt hoznak- a bálnákat jól ismerő halászok, hajósok talán pont ezen a területen dolgozhatnak majd egyszer.

Szóval van remény, hogy a cetek vadászata felett egyszerűen eljár az idő, és amikor ezt mindenki belátja, akkor többé nem nagyon lesz helye a vitáknak. Ám meg kell jegyezzem: ez csak egyetlen kis szelete a tenger védelmének. Igen, a bálnák és a delfinek népszerűek, "cukik", az ő védelmükért a világ minden részén megmozdulnak aktivisták. A cápákért például már jóval kevesebben, pedig bálnából egy durva évben kétezret lőnek ki, míg ugyanannyi idő alatt cápából sok milliót fognak a halászok! És ott vannak még a korallok, a kisebb élőlények, a mélytengeri élővilág, és minden más, ami a felszín alatt rejtőzik. Meg lehet védeni a bálnákat, de oda kéne figyelni a vonóhálós halászat károkozására is, a tengerbe kerülő rengeteg szemétre, a víz alatti bányászatra, és így tovább.

Szóval ha nem is lesz bálnavadászat, még egyáltalán nem lehet hátradőlni. A folyamat inkább arra példa, mennyi küzdelem, vita előzi meg még egy részterületen is a komolyabb változásokat, és ha minden kérdés megoldásához évtizedek kellenek, egy idő után már nem is kell velük foglalkozni, mert nem lesz mit megóvni...

Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!