Különös ötletekkel szeretnék a tenger élővilágát megóvni fantáziadús feltalálók.

Sok szakértő által hangoztatott tény az, hogy a tengerben élő állatok komoly veszélyben vannak. Némelyik fajt már a kipusztulás szélére sodorta a kontrollálatlan halászat, de amit nem fognak ki, az is bajba kerülhet a melegedő, elsavasodó tengerekben. A világ több pontján pusztulnak emiatt a korallok, és ha egy dominó eldől, követi a többi.

A problémát nem lehet egyetlen huszárvágással megoldani, több részfeladattal kell megbirkózni. Az üvegházhatást és a savasodást tovább súlyosbító gázkibocsátás korlátozása ugyanúgy fontos, mint a halászat reformja, fenntartható módszerek bevezetése. És az is szükséges, hogy a lerombolt, károsodott természetes élőhelyek mellett olyan új élőhelyeket is kialakítsanak a víz alatt, ahol megtelepedhetnek a korallok, gerinctelenek, halak. 

Ezek az ún. mesterséges zátonyok lehetnek betonból épített halmok, szobrokat felvonultató művészeti alkotások illetve leggyakrabban víz alá süllyesztett hajók. Ezek mind alkalmasak az alapvető célra, ráadásul idegenforgalmi jelentőségük is van, mert növelik a búvárkodásból származó bevételt. Az itt merülők ráadásul nem a természetes élőhelyeket terhelik túl a jelenlétükkel.

Francia és román építészek egészen ambíciózus tervvel álltak elő, ami újszerű mesterséges zátonyok kialakítását célozza. Az ötlet lényege az, hogy nem a tenger fenekén építkeznének, hanem a tenger felszínén lebegne a zátony, amiből lefele nyúlnának ki megtelepedéshez, elbújáshoz alkalmas részek. A tenger élővilága roppant alkalmazkodóképes, nem lehetetlen, hogy sikeres lenne a koncepció. Ráadásul a zátony önfenntartó lenne, mert a hajóval érkező látogatók le tudnának sétálni pár emeletet, ahol az ablakokon át láthatnák a tenger élővilágát. Tulajdonképpen ez esetben a látogató emberek lennének az akvárium belsejébe, szűk térbe szorítva, míg az állatok szabadon mozoghatnának ahova tetszik.

Hogy mennyire környezetbarát egy ilyen terv, ami azt feltételezi, hogy építenek egy hatalmas, vízen lebegő zátony-várost, ahova turisták százai érkeznek kirándulóhajókon, nagy kérdés. Szakértők szerint nem kell ezt az ügyet túlbonyolítani: a célnak pont megfelelnének az olajfúrótornyok, hiszen ezeknek az építményeknek a lábai olyan összetett szerkezetűek, ahol remekül érzik magukat az élőlények. Egyszerűen csak a felhagyott kitermelési helyszíneken nem kellene lebontani a tornyokat, és már meg is van az új mesterséges zátonyok. Igaz, szuvenírboltnak és látványos látogatóközpontnak nem terveztek bele helyiséget, de az alapkérdés az, hogy mi a fontos: a tenger élővilága vagy az idegenforgalom? Ha jól válaszolunk, akkor már nem is olyan nagy probléma ez.

Pár helyen már vannak is ilyen, a tengerben hagyott tornyok, és némelyik a búvárok kedvencévé vált, mert annyira dús körülöttük az élővilág. Szóval szép dolog a merész koncepció, de néha az egyszerű megoldások is működnek, csak észre kell vennünk a bennük rejlő lehetőségeket.